Túl magas, túl alacsony, túl kövér, túl vékony, túl izmos, túl pattanásos, túl szőrös, túl ráncos? A testszégyenítés, a mások testéről szóló becsmérlő beszéd korunk csúnya problémája. Bár tudnunk kellene, a közösségi médiában sokak számára az uralkodó szépségideál továbbra is a karcsú, szexi és hibátlan. De van egy ellenmozgalom, a testpozitivitás, amely több önszeretetet szorgalmaz. Arra az elképzelésre, hogy minden test úgy szép, ahogy van. Tudjon meg többet itt a test pozitivitás mozgásáról, és arról, hogyan tanulhatja meg elfogadni szerelmi fogantyúit, striáit, hegeit és ráncait ahelyett, hogy harcolna ellenük.
Body Shaming – Egy csúnya dolog
Gyakran nagyon kemények vagyunk önmagunkkal szemben. Gyakran mi vagyunk önmagunk legrosszabb kritikusai. Ez részben rendben van, hiszen ez motivál bennünket, hogy fejlődjünk a számunkra fontos dolgokban. De mire jó olyan dolgokat kritizálni, amelyeket nem tudunk megváltoztatni? Vagy nem akarsz változtatni? Segít nekünk, vagy csak fáj? A test megszégyenítése olyan felesleges kritika.
Az Urban Dictionary úgy határozza meg ezt a csúnya beszédet, mint "megszégyenít valakit a testalkata miatt". Ez azt jelenti, hogy megítéljük mások testét – olyasmivel, amivel születtek, olyasmivel, amiben jól kell érezniük magukat, amit nem tudnak egyszerűen megváltoztatni. A test megszégyenítése egy csapattársról szóló suttogással kezdődik, akinek „hosszú szoknyát kellett volna viselnie ilyen lábbal”, és nyilvános ellenségeskedéssel, gyűlöletkeltő üzenetekkel és a közösségi médiában való zaklatással végződik – ez a 21. század pellengérje.
Fat Shaming & Co.
A testszégyenítés gyakran a túlsúlyos embereket célozza meg. Ez a „kövér megszégyenítés” különösen arra késztetheti a fiatalokat, hogy megvetik testüket. Az "ideálisnak" való megfelelés nyomása gyakran étkezési zavarokban és önutálatban nyilvánul meg. De a karcsú emberek is szembesülnek ezzel. Kate Moss modellt a brit sajtó egykor "sovány kövérként" jellemezte. Ez azt akarta sugallni, hogy bár vékony volt, nem volt tónusos, inkább petyhüdt teste volt. Még a férfinak tekintett emberek sem mentesek az effajta ádáz kritikától. Amikor megjelentek a képek Vin Diesel színészről, akinek hasa volt, a média olyan lekicsinylő kifejezéseket használt, mint a "pocakos", "pocakos" és "sörhas".
Simone Biles világklasszis tornász, aki négy aranyérmet nyert a riói olimpián, a közösségi médiában diszkriminatív és szexista megjegyzésekkel szembesült izmos alkatával kapcsolatban, például "már nem nőies". A 19 éves lány bátran és magabiztosan válaszolt gyűlölőinek, és a Twitteren keresztül kijelentette: "Úgy ítélkezhetsz a testemről, ahogy akarod, de végső soron ez az ÉN testem. Imádom, és jól érzem magam a bőrömben." Tweetje 26 565 kedvelést kapott. Jele annak, hogy önmagad szeretése a legfontosabb, és ráadásul a megfelelő üzenetet küldi.
Testi pozitivitás
Világszerte más sztárok is példát mutatnak a testpozitivitás, a saját testhez való pozitív hozzáállás terén. Miley Cyrus és Madonna figyelmen kívül hagyják a tisztára borotvált test eszményét, és teljes hónaljszőrrel mutatják be magukat. A "Girls" sztárja, Lena Dunham egyértelműen azt mondja, hogy "nincs Photoshop", és retusálatlannak tűnik, cellulit és minden más, az American Glamour címlapján. Ashley Graham, a talán leghíresebb, úgynevezett plus-size modell, a Sports Illustrated Swimsuit Issue címlapján először díszelgett kanyargós nőként, ezzel szembeszállva a szakma vékonyságideáljával.
